A bor filozófiája (1945) Hamvas Béla egyik legismertebb és legkedveltebb írása. Hamvas maga imakönyvnek nevezi: a megszentelt érzékek imakönyvének, a világos kedély és felszabadult életszeretet könyvének, amelyben a bor által, a valóság közvetlen megtapasztalásának szabadsága, öröme és távlata visszhangzik.
Hamvas Béla egy kis esszéjében már 1943-ban foglalkozott a bor „filozófiájával és lélektanával.” Tágabb értelemben azonban csak 1945-ben írta meg az életörömhöz szóló „ódáját”, A bor filozófiája című remekét, amelynek eredeti, teljes, eddig még nem publikált szövegváltozatából készült a Rudolf Péter, Kossuth-díjas színművész tolmácsolásában elhangzó hangoskönyvünk.