Jelenkor Kiadó, 2020
Az íróról: Babarczy Eszter (Budapest, 1966. december 7.) szerkesztő, kritikus, publicista, esszéista, műfordító, eszme- és művészettörténész, egyetemi oktató és kutató.
Babarczy Eszter novellái a nővé válás folyamatát, a nők szereplehetőségeit és szerepkényszereit járják körül. A magány, a kiszolgáltatottság és sérülékenység hétköznapi vagy éppen szélsőségesen fájdalmas epizódjaiban megannyi küzdelem zajlik a méltóságért, a szeretetért, önmagunk elfogadásáért és elfogadtatásáért. Egyfajta felnövekedéstörténet rajzolódik ki a kötetben, amelynek hősei, mintegy megalkotván az ismeretlen nő alakját, különféle élethelyzetekben kénytelenek szembesülni szűkebb és tágabb környezetük elvárásaival. Az írások olykor szenvedélyes, máskor rezignált őszinteséggel, érzékletes és érzéki nyelven szólnak a különböző életkorokban átélt lelki és testi szenvedésekről, a korbácsoló szavakról, a családhoz, szülőkhöz, gyermekekhez, férfiakhoz fűződő kapcsolatok változó dinamikájáról.
Depresszió, demenciával való küzdelem, öngyilkossági kísérletek, saját test elfogadása, szülés, anya-gyerek kapcsolat, nagymamaság vagy éppen egy melltartóvásárlás viszontagságai és örömei. A mérgezett nő című, regényfolyammá váló novellafüzér tabusított érzéseket, élethelyzeteket jár körül – mellbevágóan őszintén és nyersen.
